Ne döntsd el előre, hogy milyen napod lesz!

Tegnap ugye reggel haza értem munkából és délutánra már mentem is vissza dolgozni. Nem feküdtem le aludni, mert jobban viselem, ha nem alszok, mintha keveset.
Így délután műszak elején is taliztam exemmel a gyárban. Láttam, hogy új medálja van. Meg is mutatta. Rögtön tudtam, hogy a csajszitól kapta szülinapjára…
Nem tudom, talán azt vártam, hogy most még kisebb darabokra törik a szívem. Már, ha lehetséges ez… de nem éreztem semmit.
Nem tudom, hogy ez normális e…
Soha nem törték eddig össze a szívem, nem tudom, mi a normális és mi nem.
Nah, mindegy…

A gyárban úgy kezdtem a munkát, hogy ez egy pocsék nap lesz. Ledolgozós voltam, ergo csak amolyan plusz emberként voltam jelen. Nem szeretek így bent lenni, mert ilyenkor minden hülyeséget a nyakamba sóznak. Plusz ugye csak fáradt voltam…
De nem is volt rossz nap.
Persze, tényleg egész nap lamináltam, nyomtattam, képet szerkesztettem, aztán ugyanez előröl.
Először az üzem másik részébe kellett átmennem, mert csak ott lehet színesbe nyomtatni meg ott van laminálógép. Vicces volt, mert az én üzememben már megszokták, hogy mindig másmilyen színű a hajam és mostanában elég extrém is, de ott nagy feltűnést keltettem a kékes-zöld hajammal. A nagy főnök is bent volt az irodában és tök jól elbeszélgettünk. Mivel majd egy órán keresztül lamináltam, így egy csomót beszélgettünk.
Furcsa amúgy, hogy annyira parázok, ha beszélnem kell emberekkel, pedig olyan egyszerűen elbeszélgetek bárkivel.
Van egy csajszi az irodában, aki annyira nem szimpatikus mióta csak ott dolgozik. A legfurcsább az, hogy semmi okom nincs rá, hogy így érezzek vele kapcsolatban, mert egy nagyon jó ember. Nem tudom, hogy miért van bennem ez az érzés. Lehet csak amolyan önvédelmi reflex, mert nagyon közvetlen. Én is annak tűnhetek mások szemébe, de ő tényleg az.
Nah és ahogy exem elment, beszélgettünk kicsit. Mindig vigasztal. Most is mondta, hogy ne szomorkodjak miatt, mert nem éri meg, mivel úgy is találok olyat, aki sokkal jobban tud értékelni meg szeretni. Mondta, hogy saját tapasztalatból beszél, mert ő nyolc évig vakon szeretett valakit, aki nem érdemelte meg. 
Örülök, hogy azóta már megtalálta a párját és nagyon boldog vele. Megérdemli, de tényleg.

Az irodista barátnőm is beszéltem neten pár szót. Nem tudom, hogy az ő szerelmi élete, hogyan is fog alakulni. Nem egyszerű a dolog…

Barátnőmnek sokáig elfog még húzódni a válása. Nem is hittem volna, hogy ennyire macerás a dolog. Mondjuk a volt férje nem is túl együtt működő…

Az udvarlómmal ma is beszélgettem meg nem sokára videó csetelünk…
A két barátnőmmel is beszélgettünk kicsit róla.
Mondta is az irodista barátnőm, azért nem semmi, hogy ennyire kitartó, főleg úgy, hogy még egy puszi se volt meg semmi. 
A válós barátnőm nagyon szurkol, hogy összejöjjünk.
Persze, csupa jót mesélek róla, nem is tudnék rosszat.
Jah, amúgy lehet, hogy egy hónappal hamarabb haza tud költözni.
Kicsit parázok is a közelgő randi miatt…