Fáradtan, röviden…

Tegnap húgom látogatást tett a kórházban. Rosszul lett a gyárban. Azt mondták neki, hogy túl keveset eszik, iszik, alacsony a magnézium tartalom a szervezetében, meg úgy általában a vitaminhiánya van.
Durva, igazából 1-2 kilóval nehezebb, mint én. Én nem szoktam rosszul lenni.
Mondtam is anyának, hogy ez azért lehet, mert én mindig ilyen voltam, húgom meg azért jobb húsba volt még sulisként. Az én szervezetem már megszokta, hogy csak annyit eszek, hogy éhen ne haljak.

Az éjszakám nyugodt volt.
Még ma leszek éjszakás, aztán egy nap pihi.

Reggel nem feküdtem le aludni. Elmentem anyával a piacra meg hamburgereztünk.
Szerintem ma már nem is fekszek le aludni.
Lassan megyek, csinálok egy hajpakolást.

Holnapra már lebeszéltük az udvarlómmal, hogy videó csetelünk.
Bárcsak itthon lenne már…