Tegnap még nem találkoztam az udvarlómmal. Reméltem, hogy esetleg ki jön a buszom elé, de nem jött.
Először kicsit szomorú és csalódott voltam, aztán dühös, hogy így érzek. Mire hazaértem már szomorú, csalódott és dühös is voltam, aztán el is pityeregtem magam.
Tudom, butaság, de annyira szerettem volna látni…
Aztán ma se tudtunk talizni, mert elég elfoglalt. A házban takarít anyujával meg bútorokat vesznek.
Holnap pihenős leszek, aztán akkor talizunk. Megmutatja a házat meg elmegyünk strandolni. Azt mondta, ma éjjel ki jön elém, de majd kiderül. Délután ír majd azt mondta.
Igyekszem 😀
Ma igyekszem délután legalább egy kisebb beszámolót írni 🙂
Már én is nagyon várom a blogot..remélem hamarosan irsz. 🙂
Ugye tudod, hogy milyen kíváncsiak vagyunk? 🙂
oh… 🙁