Amikor aztán haza jöttem, akkor megint sírtam ezerrel. Anya kérdezte is, hogy mi a baj? Mondtam, hogy azon kívül, hogy megy vissza fél évre semmi. Anyum meg örült, mint a bolond, hogy ha sírok érte, akkor az tök jó.
Hát, én nem éreztem annak, de értettem, mire gondol.
Este aztán az új gépemmel foglaltam le magam. Felakartam telepíteni a gépemre a viber-t, hogy tudjunk majd azon videó csetelni, de sehogy se engedte a gép.
Ez is egy olyan utolsó csepp volt a pohárban. Jól felidegesítettem ezen magam. Aztán olyan este nyolc körül lefeküdtem és álomba sírtam magam.
Érthető okból kicsit instabil volt a lelki nyugalmam…
Éjjel írt az udvarlóm egy üzit, pont ébren is voltam. Írta, hogy
Annyira aranyos.
Egyébként nem is tudom, hogy még az udvarlómnak nevezzem e vagy a páromnak. Tegnap mondta, hogy ha megvárom, akkor kapcsolatban leszünk. Úgy fogalmazott igazából, hogy amíg ő Írországba lakik, én meg itt, addig felesleges kitenni mondjuk face-re, hogy kapcsolatban vagyunk.
Ebben van is valami.
A gondolattól is rosszul vagyok, hogy fél évig csak neten fogom látni. Mondjuk még mindig jobb, mintha ott se látnám…
Ma reggel 8-kor indult el anyujával. Én, amikor hazaértem a boltból, akkor megpróbáltam a vibert még egyszer, aztán minden gond nélkül feltelepítette a gép. Ki érti a technikát?