„Egy fiatalabb testvér megérhet száz évet, akkor is kistestvér marad.”

Szerdától nem voltam itthon, azért nem is írtam.
Úgy volt, hogy írtam húgomnak, ráér e, mert akkor elugornék hozzá. Közbe ő eljött hozzánk a férjével (megnézték anyumék új konyhabútorát). Aztán mondták, hogy akkor már ott is aludhatnék náluk.
Én meg persze benne voltam, aztán így csak tegnap este jöttem haza.

Nagyon jó volt ez a négy nap. Mondhatnám, hogy hiányzott, hogy itthon legyek, de a legkevésbé sem.
Először úgy volt, hogy csak egy napot alszok ott, de aztán mondták, hogy maradhatnék még, így csak annyira ugrottam haza, hogy pár ruhát még magammal vigyek.
Anya tiszta flegma volt. Mondjuk gondoltam, hogy nem fog örülni annak, hogy nem vagyok itthon, mert nem tud kinek panaszkodni…

Mindhárman életünkben először igénybe vettük a Sportcsarnokban a bowlingpályát. Van még hova fejlődni ebben, de nagyon jól szórakoztunk. 3 nap is bementünk játszani.
Ugyanott csocsóztunk is.
Nagyon klassz volt.
Otthon egy csomót kártyáztunk. Főleg pókereztünk, de húgom férje kártyatrükköket is mutatott.
Elég sokat játszottunk kamut is. Abban húgom férje mindig olyan hamar győzött, én meg húgom, aztán alig bírtuk egymást legyőzni.
Társasoztunk is egy kicsit.
Tegnap ezt a filmet néztük: A törvénytisztelő polgár. Az eleje kicsit durvább, ha érzékenyebb az ember lelkecskéje, de amúgy egy nagyon jó film, szerintem.

Ez alatt a pár nap alatt szinte semmit nem beszéltem párommal.
Ez lehet gonoszul hangzik, de elég jól el voltam így is.
Nem mintha nem érzeném, hogy hiányzik vagy valami hasonlót, de nincs itt, szóval nem szándékozom a sarokban ücsörögni és ezen keseregni…

Estére tervben volt, hogy kimegyek a városba, mert lesznek programok meg koncertek, aztán ott talizok húgomékkal, de eléggé leesett a hőmérséklet meg olyan hol esik, hol nem jelenleg az időjárás, szóval, nem tudom még, hogy mi lesz ebből a tervből.

Jah, amúgy vettem egy mini kaktuszt, annyira fain…