„Mindegyik pillanatból ezerfelé ágazhat az életünk. Lehet, hogy minden döntésünk és minden elmaradt döntésünk nyomán születik egy verzió.”

Tegnap nem tudtam párommal videó csetelni. Azért maradt el, mert mire ő melóból hazaért én addigra vártam az állatorvost. Utána neki meg el kellett mennie boltba, és én is csináltam ezt-azt itthon.
Ma meg ő délelőtt dolgozik, én meg délután…

Az állatorvost nagyon bírtam, laza egy fickó.
Fél 5 körül ért ide; két helyen is rendel, aztán a kettő rendelés között ugrott el hozzánk.
Hercegnő (a kutyusom) annyira nem örült az oltásnak, de a chip beadás meg se kottyant neki. Apum fogta le (nekem ki is ugrott volna a kezemből), én meg beszéltem hozzá meg simogattam, hogy megnyugodjon. Végül is most kapta az első oltását.
Vettünk a dokitól bolhairtó cseppet is. Még nyáron megfürdettük a kutyákat egy bolhairtó akármivel, amit a gyógyszertárból vettünk, de anyáék egyik kutyájában így is jó pár van. Aztán mondta a doki, hogy ez majd használni fog neki. De biztos, ami biztos, a másik kutyájuknak meg a sajátomnak is vettem.

Mostanában, ha lefekszem, akkor néha ki szoktam kapcsolni a netet a mobilomon. Elég rossz alvó vagyok, és ezen nem javít, ha a mobilom csipogására is felébredek. Így is felébredtem hajnali 1 körül. Reggel 6 tájban is felébredtem, akkor vissza is kapcsoltam a netem. Láttam is, hogy barátnőm írt, de amikor ilyen félálomba vagyok, akkor még nem szoktam visszaírni, mert kimegy az a kis álom is a szememből.
Amúgy tök aranyos, mármint barátnőm. Ugye én elég sokat festegetem a hajam (most nem is szőkítem, hogy ha már a hajszínező nem roncsolja, akkor azzal se tegyem tönkre). Aztán ajánlott egy hajszínezőt, amit az egyik ismerőse is használ és nagyon szép élénk színe van. Majd rá is nézek neten meg írta is, hogy náluk kapható, szóval, lehet majd amikor megyek hozzá, akkor le is csapok rá.

Sokkal tovább amúgy így sem aludtam, mert 7 körül ötször-hatszor elkezdett csipogni a telóm, hogy viber-en üzim jött. Gondoltam, jó, akkor nem erőltetem az alvás témát…
Exem írt. Kérdezte, hogy mikor megyek dolgozni. Írtam, hogy ugye ma már dolgozok és délutános leszek. Kérdeztem, hogy miért?
(Sejtettem, hogy valami munkával kapcsolatos dologról van szó)
Írta, hogy a 3 kolléganőm közül kettő rossz címkét nyomtatott az egyik géphez. Mondtam is, hogy remek, mert akkor a főnököm megint pipa ránk a munkavégzés miatt, és hallgathatom majd, hogy figyeljünk jobban.
Szidta is exem őket, mert ezzel neki is plusz munkát csináltak.

Szóval,ő jól kimorogta nekem magát, én meg felkészültem lelkileg a benti szentbeszédre a főnöktől, aztán kérdezte, hogy mizu velem.
Írtam neki (bár ez nem konkrétan a kérdésre szorítkozó válasz volt), hogy nem rég beszélgettem a tetoválós sráccal és eléggé maga alatt volt. Remélem, beszél vele pár szót, még is csak a legjobb barátja. Én akármilyen jó szándékú is vagyok, nem ismerem ennyire és pasi sem vagyok. Ráadásul még mindig nem tanultam meg, hogy hogyan kell közhelyek nélkül, jól vigasztalni másokat. Tudjátok, azt sokkal könnyebb volt megtanulni, hogy hogyan kell viselkedni, ha azt akarom, hogy dühösnek hiddjenek, de a vigasztalás keményebb dió. Néha az az érzésem, hogy pár természetes reakció valahogy kimaradt belőlem…
Aztán írtam, hogy Hercegnő megkapta az oltást meg a chip-pet, és hogy face-re tettem fel róla képet. Gondoltam, ha érdekli (elvégre ő amolyan közös kutya volt), akkor meg tudja nézni. Nem kell se lájkolnia, se semmi, hogy a barátnője pipa legyen.
Aztán írtam, hogy amúgy jól vagyok, minden rendben velem.
Kérdeztem, hogy vele mizu? Tudja e már a barátnője, hogy hétvégére hazaengedik e melóból? Aztán írta, hogy igen, de azt még nem tudják, hogy a jövő héten is hétvégén tud e haza jönni. Mondtam neki, hogy klassz, a jövő hét miatt majd ráérnek, akkor aggódni. Aztán ő ment dolgozni, én meg szakadó esőben elindultam a boltba.
(Tudjátok valahogy nem érzem, hogy lesz valaha is olyan, hogy nem fogom vele kapcsolatban furán érezni magam.
Néha úgy érzem, hogy kétfelé szakadok. Fájdogál, hogy nem működött a kapcsolatunk, de örülök annak, hogy boldog. Normális ez?)