„A gazdagság nem ér semmit, ha nincs kivel megosztanod.”

Tegnap exem kicsit rosszkedvű volt. Nem kapott valami nagy fizut és gondolom még abból is vonnak le. Mutatta a fizetési papírját, hát, tényleg nem vitték túlzásba. Jó, persze, értem, hogy papír szerint nem programozó, de akkor is…
Amúgy is nagyon érzékeny pont nála, hogy mindig, ha csak pár forinttal, de többet kerestem. Most meg pláne.
Én is meglepődtem amúgy a fizumon, elég jól kaptam (majd a decemberi lesz pocsék).
A műszakvezetőmmel beszélgettünk a munkáról meg egy-két munkatársamról. Aztán mondta, hogy eddig akiket ő ajánlott arra a pozícióra, amiben most én is vagyok (engem is ő ajánlott), mind többre vitte a gyárban. Van, aki programozó lett, van aki műszakvezető. Mondta, hogy én is simán vihetem még többre. Ez tök jó, de egy kicsit frusztráló is. Főleg (és talán exemet ezért is zavarja a fizu különbség), hogy soha nem tepertem egy beosztásért sem. Az adminisztrációs munkakörért sem. Csak csináltam normálisan a dolgomat, aztán megtaláltak ezzel.

Holnap vagy este írok a tetoválós sráccal, hogy akkor a szombat áll e még. Hugóm mondta, hogy ha nem alszok ott, akkor este menjek vele bulizni. Remélem, ezt ki tudom valahogy kerülni…