Életem puzzle darabjai

„Van olyan nap, amikor azt érzed, kárpótlást kaptál minden rosszért.”

Ha jól emlékszem, akkor még Karácsony előtt írtam utoljára. Hát, az itthoni ünnepről sok mesélni valóm nincs. Nem állítottunk fát, nem volt karácsonyi hangulat sem. Igazából csak azon látszott, hogy Karácsony van, hogy egész délelőtt a konyhában sürögtünk anyával. 25.-én mamámhoz mentünk anyum nagy örömére. Ott voltak még húgomék meg unokatesómék is. A nap nagy… Tovább »

„Mire a külvilág jelei elérik a tudatos agykérgünket, már színezve vannak érzelmeink által.”

 A tegnapi randi jól sikerült, minden szempontból és ebbe a „minden szempont”-ból részbe nem teljesen mennék bele. Van két kutyára. Az egyikről tudtam, mert már mutatott róla képet. Az a kutyája olyan nagy. Nagyobb a feje, mint az enyém; kis túlzással. A háza klassz, de azért látszik rajta, hogy egyedül lakik benne. Nem úgy értem,… Tovább »

„Az, amit majd teszel, így vagy úgy, de formálni fogja a jövődet. Ez a választás hatalma.”

Tudom, mostanában nem írok sokat. Most állandóan délelőtt dolgozom, aztán mire haza jövök még, ha nem is találkozok párommal (igen, együtt vagyunk), akkor se sok mindenre marad időm. A melóban minden okés. Bár ma pont le lettem cseszve a kolléganőimmel együtt, de nem nagyon tud most meghatni. Pár nap múlva le áll az üzem és… Tovább »

„Vannak, aki még mindig vállalják az esetleges horrorba fulladó első randevú kockázatát, csak mert megvan benne a lehetőség egy varázslatos jó éjt csókra a kapuban”

Bocsi, hogy eddig nem írtam, nem volt jó az itthoni net; mobilról meg nem blogolok… Tegnap randiztam húgom férjének az unokatestvérével. Előtte 3-4 nappal hívott el, én meg igent mondtam. Aztán persze napokig milliméter nagyságura szorult a gyomrom, annyira izgultam. A napok felét átbeszélgettük messengeren. Egyfolytában bókolt, hogy milyen szép vagyok meg, mennyire várja a… Tovább »

„Nincsenek jó vagy rossz válaszok, csak bölcs és kevésbé bölcs döntések.”

  Nem tudom, hogy hol is kezdjem. Nem fogtok megérteni és talán én sem értem magam. Az egész húgom hibája. Persze, nem szó szerint, sőt igazából nem is az övé… Tudjátok, van húgom férjének az az unokatesója, aki állandóan ír nekem, hogy mi a  helyzet velem meg hasonlók. Próbált már nem egyszer hívni engem is,… Tovább »

„Igazán az él, aki minden hangulatának enged.”

Nagyjából stabilizálódott a hangulatom. Persze, kétlem, hogy az utóbbi mélypontom volt az utolsó ebben a hónapban, de majd lesz valami. Mindig csak a következő lépésre kell koncentrálni… Még mindig beteg vagyok.   Tegnap rám írt az egyik anyagmozgató srác, hogy és most ezt idézem: „teccel”. Már attól a szememet forgattam, hogy láttam ezt a „teccel”… Tovább »

„Az ember azért depressziós, mert szeretne bűnhődni. Mert tudja, hogy megérdemli a fájdalmat, de önmaga túl gyáva ahhoz, hogy bántsa magát.”

„Maga nem boldog. De remekül elhiteti másokkal, hogy az életben minden rendben van, és a megjelenése magabiztosságot és önbizalmat sugall, de egyáltalán nem elégedett. Nem ismeri önmagát. Maga nyugtalan és bizonytalan, de nagyon tud színlelni. Férjnél volt, de elváltak vagy csak külön élnek. Azt a benyomást kelti, hogy örül a függetlenségnek, de valójában nyomasztja, hogy… Tovább »

„Minden mondat mögött van valami, akár hallatszik, akár nem.”

Tegnap előtt anyummal kicsit összekaptam. Rossz napja volt, aztán este mindenért morgott. Én meg meguntam, kicsit összeszólalkoztunk, aztán hagytam a francba és mentem lefeküdni. Utána a meló miatt két napig nem is nagyon láttuk egymást.   Tegnap hajnalban az ébresztőmön kívül a torokfájásomra ébredtem. Alig volt erőm kikelni az ágyból. Nem igazán hiányzik még egy… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!