„Ha az életben az ember csak egy személyt is boldoggá tehet, akkor az életének értelme van.”

Nem tudom, hogy megírtam e már, de úgy néz ki, hogy húgom és a férje megpróbálják rendbe hozni a házasságukat.
Anya kicsit pipa is miatta. Nem nagyon érti a dolgot, merthogy eddig mindennek elmondták egymást, most meg kibékülnek. Mondtam anyának, hogy ő meg apa 25 éve el mondják egymást mindennek, mégis együtt vannak. Erre annyit mondott anyum, hogy ha tudna hova menni, akkor már nem lenne apával.
Azt is szokta mondani, hogy ha még egyszer választhatna, akkor egy sokkal határozottabb emberhez ment volna hozzá. Csak azt az apróságot nem veszi észre, hogy egy határozott pasi egy hétig nem bírná ki mellette…
Kicsit aggódom is, hogy örököltem tőle a nem túl szimpatikus vonásait. Bár tény, hogy ő sem így viselkedne apával, ahogyan, ha még szeretné. Viszont az is egyértelmű, hogy apum minden olyan vonása, amit anyum utál benne leginkább pont anyum viselkedése miatt erősödött fel. Mondok egy egyszerű példát: anyum utálja apumba, hogy semmiben nem tud egyedül dönteni; viszont azt az apróságot elfelejti anyum, hogy mióta csak együtt vannak minden csak úgy jó neki, ahogy magában kigondolta.
Mondtam is múltkor páromnak, hogy ne hagyja, hogy parancsolgassak neki. Nem szoktam amúgy, úgy általában nem szoktam senkinek. Viszont azt tudom magamról, hogy ha olyan közegben vagyok, ahol mindenki határozatlanabb, mint én, akkor simán határozott vagyok. De mivel nem vagyok biztos abban, hogy nem e anyummal is ugyanez volt és nem e dominóhatással cseszték szét egymás személyiségét apummal, így nagyon figyelek erre.
Tudjátok, hogy mit szoktak mondani: az okos ember tanul a hibáiból, a bölcs másokéból.
Egyébként húgomra visszatérve…
Azt nem tudom, hogy jó döntés e ez a békülés és tény, hogy nekem biztos nem menne, de ha még se jön össze, akkor még mindig eltudnak válni.  
Anyumhoz ma kiugrottam a munkahelyére, kávéztunk egyet. Kérdeztem is tőle, hogy beszélt e húgommal. Mondta, hogy nem, de nem is keresi, majd húgom keresi, ha akarja. Szóval, valószínűleg 1-2 hónapig megint nem fognak beszélni egymással. Mindketten nagyon makacsok. Mondtam anyának, hogy neki több esze is lehetne már, így negyven felett, de hát nem. Erre mondta anyum, hogy hát, én is makacs vagyok, hasonlítok rá. De mondtam neki, hogy téved, mert ha én is az lennék, akkor már nem beszélnénk.
Hát, igen, én is csak felnőtt koromra mertem szembeszállni vele, ha nagyon muszáj volt. Gyerekként inkább én is behódoltam, mert függtem tőle. Húgom mindig lázadt, ment a saját feje után, ha igaza volt, ha nem…

Ma nem dolgozom szerencsére. Legalább kicsit átnézhettem a naptáramat, hogy mikor, hogy is lesznek a napjaim.
Pont tegnap beszéltük meg párommal, hogy 8.-án meló után megyek hozzá. 9.-én meg 10.-én nem tőle megyek majd dolgozni. Ő pihenős lesz, aztán így csak együtt tudunk lenni kicsit.
11.-én pihenős lennék, de be kell mennem túlórázni, így 9 napot kell pihenő nélkül kibírnom. 16.-án reggel haza jövök. 17.-én elmegyek páromhoz, de éjszakára mennem kell túlórában. 18.-án reggel, meló után visszamegyek páromhoz, de délutánra már mennem is kell dolgozni. Igazán pihentető lesz…
Aztán 20.-án éjjel, munka után megint megyek páromhoz, mert 21.-re szabit kértem, mivel akkor lesz az esküvő. 22.-én alapból pihenős leszek, 23.-ára meg kértem még egy szabit, hogy legyen időm észhez térni.
Utána, ha jól emlékszem, akkor 26.-án meló után megyek páromhoz. 27.-én megyek a tetoválós sráchoz, de lehet, párom elvisz motorral.
Már abba belezsibbadt az agyam, hogy leírtam…

Múltkor, ahogyan barátnőmmel voltunk a páros randin, akkor kérdezgette páromat, mert szokott fesztiválokra járni. Aztán mesélte párom, hogy ugye a haverokkal szokott menni. És mondta, hogy a haverjai szállást szoktak bérelni, mert nem szeretnek igazán sátorozni, így csak egyedül szokott olyankor sátorba aludni.
Nem tudom, hogy miért, de ettől úgy összeszorult a szívem, hogy még a szemem is könnybe lábadt (most is, ahogy írom). Nem tudom, miért, mert hát, végül is nem volt egyedül, csak éjszakára.
Úgy elszomorított, hogy egyedül kellett lennie.
Pedig most még a hormonok se szállták meg az agyam…

Más téma…
A körömépítéshez már minden megjött az UV lámpa kivételével. Pedig már nagyon várom, hogy kipróbálhassam, milyen körmöt építeni.
Múltkor mondta exem, hogy miért nem megyek el műkörmöshöz, nem vágna anyagilag földhöz. De hát, nem is vártam, hogy majd ő ezt megérti.
Már anya is mondta, hogy majd csináljak neki is. Már a mű ujj is megjött, amin gyakorolhatok.

Nah, lépek, elkezdem olvasni a könyvet, amit barátnőm kölcsön adott…