Életem puzzle darabjai

„A sorsunkat napról napra írjuk, nem pedig egy jövőbeli könyv lapjairól olvassuk.”

  27.-én voltam a tetoválós srácnál. Párom vitt el, de nem maradt ott. Nem nagyon rajong a tűkért. Azt tudja, hogy én akarok még jó pár tetoválást, de nem zavarja. Csak őt ne szurkálja senki. Jó volt már talizi a sráccal. Olyan rég beszéltünk. Csak pár szót beszélt párommal, de szimpatikus volt neki, és azt… Tovább »

„Az hajszol ismeretlen sorsom elé, hogy jobb lapokat kapjak, mint amilyeneket az élet osztott nekem.”

  Most a szokottnál is kevésbé emlékszem, hogy legutóbb miről írtam. Persze, nem kellene sok idő, hogy visszaolvassam, de semmi kedvem. Párommal 21.-én voltunk a haverja esküvőjén. Mondjuk az volt az érzésem, hogy legszívesebben az egészet kihagyta volna. Nem örült annak, hogy ki kell öltözni meg az egész felhajtásnak, de hát, a barátjáról volt szó…. Tovább »

„A változás úgy jön, mint egy apró fuvallat, ami meglibegteti a függönyöket, és úgy kúszik elő, mint a fűben rejtőző vadvirágok titkos illata.”

  ( Nagyon tetszik ez az idézet) Nem is tudom, hogy hol kezdjem… Hát, kezdem a munkával, aztán igyekszem nem nagyon elmélyülni ebben a témában. Még mielőtt elmentem volna páromhoz hívott a főnököm, hogy beszélni akar velem. Gondoltam magamban, hogy ez már nagyon rosszul indul. A lényeg az, hogy egy srác visszajön a gyárba dolgozni…. Tovább »

„Ha az életben az ember csak egy személyt is boldoggá tehet, akkor az életének értelme van.”

Nem tudom, hogy megírtam e már, de úgy néz ki, hogy húgom és a férje megpróbálják rendbe hozni a házasságukat. Anya kicsit pipa is miatta. Nem nagyon érti a dolgot, merthogy eddig mindennek elmondták egymást, most meg kibékülnek. Mondtam anyának, hogy ő meg apa 25 éve el mondják egymást mindennek, mégis együtt vannak. Erre annyit… Tovább »

„Ha esik, keress szivárványt, ha sötét van, keress csillagokat!”

Tegnap egészen nyugodt napom volt. Délelőtt megcsinálgattam a dolgaimat itthon. Barátnőm megint adott kölcsön egy könyvet, de még nem jutottam rá, hogy elkezdjem olvasni. Majd holnap, akkor nem dolgozok meg páromhoz se megyek. A gyárban minden rendben ment. A múlt hónap végén leadott pótfeladatomat a főnököm megmutatta a nagyfőnöknek is, hogy milyen klasszul megcsináltam. Úgyhogy… Tovább »

„Soha nem tudhatod, hogy melyik pillanat lesz az utolsó. Miért ne szívj fel magadba minden egyes emléket?”

Azt hiszem, írtam még az ünnepek előtt, hogy csütörtökön tizenketteznem kellett. Bár mondtam a műszakvezetőnek, aki este 6-ig bent marad, hogy ha párom nem dolgozott volna pont akkor szintén tizenkettőbe, akkor nem biztos, hogy rábeszélhető lettem volna. Maga a műszak elég gyorsan elment tekintve, hogy így hónap végén piszok sok dolgom volt. Az összes pótfeladatomhoz… Tovább »

„Szerintem egészen normális hozzáállás, amikor valaki követi a parancsokat, de megvan a maga véleménye.”

Tegnap két kolléganőm már megint összetűzésbe került a szabadság miatt. Az egyik kolléganőm kért szabadságot, mert a fia haza látogat külföldről. Beszélt a másik kolléganőmmel, hogy be tudna e menni helyette (most csütörtökön). De a kolléganőm azt mondta, hogy ő biztosan nem fog helyette bemenni, mert mióta a szeretőjével külön műszakba került alig tudnak találkozni,… Tovább »

„Azért vagyunk szerelmesek, mert ez az egyetlen igazi kaland.”

Először is mielőtt elfelejtem: elolvastam a barátnőmtől kölcsön kapott könyvet. Nagyon tetszett. Igazán érdekes volt. Egyedül a vége nem tetszik. Vagyis a történetnek jó a vége… Csak nem szeretem, amikor egy történet nincs igazából lezárva. Persze, tudom, hogy ez azért van, mert lesz folytatása (vagyis már van is, de nem találtam infót róla, hogy a… Tovább »

„A nevetés sokkal jobban oldja a feszültséget, mint a sírás.”

Már két napja tiszta ideg vagyok. Egyébként is némileg feszültebb vagyok, amikor délelőttös műszakban dolgozok, most meg még a hormonok is ellepték az agyam, szóval, nagyon gázul érzem magam. Tegnap munkába csupa kapkodás volt minden, alig végeztem a dolgaimmal. A műszakvezetőm mondta is, hogy ne idegeskedjek, de erre csak az volt a válaszom, hogy ő… Tovább »

„Ugye tudod, mi a valóság? Ami nem múlik el egy áramszünettel.”

Megint jó régen sikerült írnom. Nem is nagyon voltam mondjuk itthon mostanában. 15.-én reggel, éjszakás műszak után nem haza jöttem, mert akkorra beszéltük meg barátnőmmel, hogy megyek hozzá. Nyolckor indult a buszom, így várakoznom kellett kicsit. Ez csak annyiból volt rosszabb, mint máskor, hogy most nem volt semmi nyitva ugye. Maga az utazás nyugodtan telt…. Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!