Ma meg holnap még délutános leszek. Azért is írok csak most, mert ilyenkor olyan gyorsan eltelik a délelőtt, hogy semmire nincs időm. Valamelyik nap is kimentem a piacra kukoricát venni, aztán bevásároltam, reggelit csináltam magamnak meg apának, elmosogattam és már azon kaptam magam, hogy lassan készülődnöm is kell.
A kollégám múltkor azt írta, hogy én mindig kedves leszek a számára, nem csak egy lehetséges kalandforrás. De azóta nem nagyon beszéltünk. Írni se ír. Tudja, hogy most jön haza az udvarlóm, aztán azt mondta, hogy nem akar zavarni. Plusz, kicsit be van rám sértődve, szerintem.
A gyárban tegnap tök jó napom volt. Tiszta jó kedvem volt. Munka mondjuk volt bőven, de még ez sem húzott fel. Az egyik kolléganőmtől kaptam egy tök jó csatot (csontvázkéz). Imádom. Valakinek tetszett, valakinek nem. A kiséri kolléganőm elkezdi nekem, hogy miért nem veszek kosztümöt és járok abba dolgozni. Hát, mondom oké, hogy irodán vagyok, de azért kicsit nevetséges lenne, ha kosztümben meg kis topogós cipőben futkosnék az üzemben. Az egyik biztonsági őrrel tök jót elbeszélgettem. Jókor, amikor lassan fel akar mondani. De aranyos „srác” (ki se néztem volna belőle, hogy 33 éves).
Az udvarlóm tegnap éjjel szállt fel a gépére. Ma hajnalban beszéltem vele. Azt mondta, hogy délután 2-3 körül fog haza érni. Persze, én addigra már dolgozok. Kíváncsi vagyok, hogy éjjel ki jön e a buszom elé. Említett még ilyen tervet korábban. Mondjuk, ha fáradt az se csoda, de azért örülnék neki. ..
Netről rendeltem egy olyan király fekete, csipkés harisnyát. Bele is szerettem…
Jah, a tetoválós sráccal is beszélgettem pár szót. Bocsánatot is kért, hogy nem nagyon írt mostanság.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: