Egész napos blog…

Tegnap délben ugye mentem vissza dolgozni. Nem éreztem igazából fáradtnak magam, bár éjszaka ittam energiaitalt, aztán délelőtt is ittam energiaitalt meg kávét is. Szóval, a toppon voltam.
Amikor beértem a gyárba, pár szót beszéltem exemmel, mielőtt hazament. Mondtam neki viccből, hogy ha tényleg felmond, akkor tanítsa be a kolléganőmet programozónak. Aztán mondta, hogy beszélgetett erről a főnökkel is. A főnök persze nem szeretné, hogy elmenjen, elég sokat járkált azért, hogy exemet betehesse arra a pozícióra. Szóval, majd kiderül, hogy mi lesz. Mondta exem, hogy múltkor tényleg annyira felhúzták, hogy már le akarta adni a kártyáját. Nem mondta, hogy mivel, mert nem voltunk egyedül az irodában, azt mondta, hogy majd leírja.

Az új műszakvezetővel voltam délután. A délelőttös műszakvezetőnőm meg is jegyezte, hogy vele biztos nem fogom halálra beszélgetni magam. Mindig szidja, de persze, csak a háta mögött. Ahhoz túl jó kapcsolatai vannak a srácnak, hogy nyíltan csesztesse…
Hát, műszak közben tényleg nem vittük túlzásba a beszélgetést, de mondjuk ez inkább annak volt betudható, hogy mindkettőnknek meg volt a maga dolga.
De műszak végén tök jól elbeszélgettünk. Addigra már mondjuk éreztem, hogy erősen kezdek álmosodni (pedig délután is ittam egy energiaitalt).

Műszak közben annyira el voltam a magam kis dolgaival, jóformán fel se tűnt, hogy nem a saját műszakommal vagyok. Bár a műszak elején mondta a csoportvezető, hogy örül annak, hogy én jöttem be a kolléganőm helyett.

Este a buszon már annyira álmos voltam, hogy még el se indultunk, de már alig bírtam a szemem nyitva tartani. Öregszek…
Ebben az volt a gáz, hogy mivel nem a saját műszakommal voltam, így nem aludhattam el, mert akkor tuti, senki nem ébresztett volna fel. Hát, nem volt egyszerű feladat.
Aztán, amikor leszálltam a buszról, akkor olyan kihalt volt minden, hogy egyből elfogott valamiféle rossz érzés.Most valahogy nyomasztott, hogy egyedül sétálok haza és hogy ott is csak a macskám vár rám.
A fáradtság sose a pozitív gondolatokat hozza elő, nem igaz?

Ma reggel, inkább délelőtt volt már, 9-kor keltem fel. Muszáj volt kialudnom magam.
Utána elmentem boltba.
Apa fél egy körül indult el dolgozni. Addig is még meghallgattam hogyan panaszkodik anyára. Mondjuk van amiben igaza van. Tehát anya most is olyan hivatal által kiközvetített munkát végez, most épp takarít a sportcsarnokban.  6-7 órában, ha rendezvény van akkor kell többet bent lenni. És persze, az is fárasztó, de valahogy azt képtelenségnek tartja, hogy apának miért nincs kedve a kerttel vacakolni 8 órás gyári meló után. Aztán apa most morgolódott, hogy ha elmenne anya valami „normális” munkát keresni, akkor legalább anyagilag könnyebb lenne.
Szóval, minden a szokásos itthon.

Reggel letöltöttem a telómra egy kalóriaszámláló alkalmazást. Nagyon jó,  mindent számol; mikor ettem, mit, mennyit mozogtam.
Nah, nem mintha fogyni akarné, de a program tök jól használható hízáshoz is. Beírtam kitűzött célnak, hogy decemer 31.-re 55 kg szeretnék lenni.
Ki is számolta, hogy napi 2356 kalóriát kell hozzá ennem. Ma próbáltam töbet enni (persze, csak annyival ami még nem erőltetett), de így is csak 898 kalóriát ettem ma. Ha dolgozom, akkor meg tuti még kevesebb lesz ez, de majd kiderül…
Este még vacsizok meg eszek jégkrémet…

Az udvarlómmal nem tudok ma videó csetelni, mert kinyiffant a nete, majd holnap megy a szerelő hozzájuk. Még jó, hogy van mobilnete…
Kérdezte, hogy mit főztem. Akármit főzök mindig mondja, hogy biztosan finom lett és, hogy ügyes vagyok.
Meg írta, hogy hiányzok neki. ..

Annyiszor belekezdtem meg abbahagytam a mai blogot, hogy eltartott egy fél napig mire leírtam… és elolvadok a melegtől…