Éjszakás műszak…

A tegnap éjszakát elég rosszul viseltem. Pedig nappal aludtam rendesen. Nem mintha úgy általában ez sokat számítana.

Mivel hétvége volt, így nem volt bent műszakvezető. Szombaton jól megjártam. Eleve úgy mentem be, hogy a délelőttös és a délutános kolléganőm is hagyott nekem plusz munkát. Mondjuk sok gond nem volt, mert öt perc alatt megcsináltam.
Nah, de utána hívott az egyik kolléganőm, hogy délelőttbe nem jön az egyik dolgozó (ráadásul pont olyan gépen lett volna, aminek mindenképpen mennie kellett).
Aztán két gép volt, ami úgy tűnt, hogy megállítható. Beszéltem is a lakatosokkal. Írtam egy sms-t a műszakvezetőnek, hogy ha hajnalban felkel és esetleg nem ért egyet a gépválasztásommal, akkor legyen még idő variálni.
De aztán hajnalban nem reagált semmit az üzenetemre. Szóval, meg lett állítva a gép és persze rá 10 percre megérkezett a műszakvezető (persze, észre se vette, hogy írtam üzit…) és aztán úgy döntött, hogy visszaindul az a gép, amit én megállíttattam, és egy másik áll meg.
Amúgy nem lettem letolva miatta. Elmondtam, hogy miért azt a gépet választottam; a műszakvezetőm meg tök normálisan elmondta, hogy miért inkább a másikat kell megállítani.
Tegnap viszont az egyik csoportvezető belevariált a programlistába és állítólag jól le lett tolva. Mondjuk valószínűleg azért, mert nagyon szeret főnököset játszani és nem igazán veszi figyelembe, hogy nem az ő szava a döntő.
Szóval, ilyen szempontból a tegnap éjszakám nyugisabb volt, mert semmivel nem volt semmi probléma.

Most már vettem fel kabátot. Nem tudom, hogy ki hogyan van vele, de én fáztam. Erre nagyon fújt a szél. Kicsit érzem is magamon, hogy valami vírus lappang bennem.
Párom írta, hogy kicsivel jobban van, de azért még bőven beteg.

Reggel exem elég elnyúzottan jött be dolgozni. Először nem is tudtam, hogy mi baja lehet, mert általában, ha bal lábbal kel fel, akkor mindenre morogni szokott meg mindennel baja van. Most viszont inkább letört volt.
Aztán persze leesett, hogy a barátnője ma ment el az új munkahelyére. Kérdeztem is utána tőle, hogy akkor most csak hétvégén találkoznak legközelebb? Mondta, hogy most még ezt sem tudja. Eredetileg úgy volt. De nem tudja még, hogy milyen lesz a beosztása, mert minden héten két pihenő napja lesz, de nem biztos, hogy mindig hétvégén, mert ugye, ha mindenki, akkor megy el, akkor senki nem lesz, aki a lovakat ápolja.
Hát, nem lesz egyszerű, de ha ezt kibírják, akkor sokat erősít a kapcsolatukon.
Plusz, a csaj imádni fogja azt a melót, mert él-hal a lovakért.
Engem egy picit még elszomorít az a gondolat, hogy elfog menni exem. Vagy is nem is igazán az, hogy elmegy, hanem az, hogy tudom, többet utána már nem fogunk beszélni egymással. Ez egy kicsit elszomorító.
De egyébként remélem, hogy összejön nekik a dolog. A legkevésbé sem vágyom arra, hogy boldogtalanok legyenek.

Írtam az irodista nőnek reggel tájban egy e-mailt (persze, hogy megint rám maradt ez is) azzal kapcsolatban, amiről írtam, hogy a kolléganőimet mennyire nem érdekli.
Lehet, munkamániás vagyok, de engem zavar, ha valami nem működik normálisan.
Szóval, írtam a nőnek egy rettentő udvarias üzit a kérdéses üggyel kapcsolatban, plusz felvetettem egy megoldást, ami az ő munkáját is meggyorsítaná.
A délelőttös kolléganőmnek meghagytam, hogy ha visszaír, akkor írja már meg a közös messenger csoportba, hogy mi a helyzet.
Vissza is írt tök rendesen. Szóval, a probléma megoldva.

Apumnak ki kell cserélni a műfogát. Anyum most emiatt is egyfolytában szidja.
Délután együtt megyünk boltba, szóval, biztos ezt fogom hallgatni…
Komolyan, ha nyernék egy csomó pénzt, kifizetném a bankot nekik, kapnának mindketten egy-egy házat, hogy még beszélniük se kelljen egymással…