Életem puzzle darabjai

„Azért vagyunk szerelmesek, mert ez az egyetlen igazi kaland.”

Először is mielőtt elfelejtem: elolvastam a barátnőmtől kölcsön kapott könyvet. Nagyon tetszett. Igazán érdekes volt. Egyedül a vége nem tetszik. Vagyis a történetnek jó a vége… Csak nem szeretem, amikor egy történet nincs igazából lezárva. Persze, tudom, hogy ez azért van, mert lesz folytatása (vagyis már van is, de nem találtam infót róla, hogy a… Tovább »

„Az emberek különbözőek, így a barátságok is. Minden barátunk más-más személyiségjegyeket vált ki belőlünk.”

  Szombaton indultam el barátnőmhöz. Olyan hideg volt itthon, hogy majd megfagytam mire kisétáltam a buszmegállóba. Egy helyen kellett csak átszállnom, de ott is megszívtam. Ugyan is lerobbant az a busz, amire átszálltam volna. Így később értem barátnőmhöz. De legalább oda értem. A két kislánya is otthon volt most a hétvégén. Nem tudom, hogy mikor… Tovább »

Beszámoló 1

Vasárnap  taliztam az udvarlómmal . Megbeszéltük, hogy megyünk apátira a strandra. Egy kicsit hosszabb volt az út, mint terveztük, mert valami lovas felvonulás volt és csak alig araszolva haladtunk. Nem bántam igazából, mert annyira örültem, hogy végre vele lehetek. Olyan 10 körül értünk oda. Annyira jól éreztem magam. Olyat mosolyogtam rajta, mert mindig többször ellenőrizte,… Tovább »

Kis regény a boldogságról…

Annyira szeretnék egy kerek blog bejegyzést írni a hétvégéről, de annyi minden történt meg annyi érzelem volt benne, hogy biztosan semmit nem fogok tudni vissza adni belőle. Mindegy, azért írok, mert a társaság tagjairól is nagyon szeretnék írni, aztán lesz, amilyen lesz. Eredetileg ugye úgy volt, hogy csak szombaton megyek barátnőmhöz, de pénteken nem dolgoztam,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!