Életem puzzle darabjai

„Egy fiatalabb testvér megérhet száz évet, akkor is kistestvér marad.”

Szerdától nem voltam itthon, azért nem is írtam. Úgy volt, hogy írtam húgomnak, ráér e, mert akkor elugornék hozzá. Közbe ő eljött hozzánk a férjével (megnézték anyumék új konyhabútorát). Aztán mondták, hogy akkor már ott is aludhatnék náluk. Én meg persze benne voltam, aztán így csak tegnap este jöttem haza.   Nagyon jó volt ez… Tovább »

Képszakadás…

Tegnap előtt  taliztam berénybe barátnőmmel. A gyári busszal mentem be, szóval, akik ismernek a gyárból, azok jól megnéztek. Komolyan néha úgy viselkednek, mintha gyáron kívül is a munkaruhámba kellene lennem… Először elmentünk barátnőmhöz. Nem rég költözött a párjához. Van két kutyájuk, az egyik akkora nagy, hogy ha nekem ugrana, tuti, kifeküdnék. Átöltözött civilbe, aztán olyan… Tovább »

Ha nem szeretsz olvasni, el se kezd, mert hosszú…

  Ma jöttem haza barátnőmtől. Oh, annyira szuper volt minden… 24.-én délelőtt ugye dolgoztam. Úgy volt, hogy  meló után besétálok a központba, mert onnan indulok a busszal, de aztán végül is bevitt az egyik kollégám a buszmegállóba. Szóval, így nem kellett majd fél órát sétálnom. Most kivételesen vettem cigit is. Néha azért jól esik. Nem… Tovább »

Néha nem árt élni…

Tegnap találkoztam tesómmal meg a férjével, és kimentünk a sportcsarnoknál lévő rendezvényre olyan négy órára.Autós találkozó volt. Voltak olyan autók, hogy csak néztem. Nem értek az autókhoz, de a szépet azért én is tudom értékelni.Mondanom se kell, hogy a hajammal ott is feltűnő jelenségnek számítottam, pedig hát, ez város. Anyával is találkoztunk, aztán mondta, hogy csak… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!