Életem puzzle darabjai

„A sorsunkat napról napra írjuk, nem pedig egy jövőbeli könyv lapjairól olvassuk.”

  27.-én voltam a tetoválós srácnál. Párom vitt el, de nem maradt ott. Nem nagyon rajong a tűkért. Azt tudja, hogy én akarok még jó pár tetoválást, de nem zavarja. Csak őt ne szurkálja senki. Jó volt már talizi a sráccal. Olyan rég beszéltünk. Csak pár szót beszélt párommal, de szimpatikus volt neki, és azt… Tovább »

„A szív nem törik össze. Legfeljebb csak egy kicsit megsérül. Ennyi.”

  Pénteken az új műszakvezetővel voltam a délutános műszakomban (a másik műszakvezetőm, aki eredetileg lett volna elment szabira). Tök jól el voltunk egész műszakban. Vele is szeretek dolgozni, mert többnyire egész simán át lehet vészelni vele a műszakot. Persze, amikor nyolc feladatot ad egyszerre, akkor nem így érzem, de mindig megköszöni, ha segítek neki és… Tovább »

„Az ember keze arra való, hogy kézen fogjon vele más embereket.”

  Tegnap már ugye mentem dolgozni. Már a műszak eleje nagyon jól kezdődött. Az egyik dolgozó nem jött be; kettő meg bejött, de aztán úgy döntött, hogy inkább haza megy és leléptek már rögtön műszak elején. Szóval, nagyon örültem annak, hogy mindenkit válogatás nélkül felvesznek…   A kiséri kolléganőmmel csak akkor beszélgettem, ha szüneten volt…. Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!