Életem puzzle darabjai

  Nem tudom, hogy írtam e már, de szerintem nem, hogy exemmel szakított a csaj. Úgy volt, hogy valószínűleg ugye megtudják beszélni, de aztán kiderült, hogy azt a házat, amiben exem albérletben lakot eladták és költöznie kell. Gondolom, a csaj egyébként is elég ingatag szerelme ettől el is süllyedt. A héten exem szabin is lesz… Tovább »

Szeretnék nektek mesélni valakiről. Tudom, vagy sejtem, hogy nagyon unalmas lehet, hogy mostanában mindig van valaki, akiről írok. Meg mindig van valami „nagy szerelem”; a külföldi srác, aztán a három hetes pasim. De most nem is igazán szerelemről akarok írni… Az egész úgy kezdődött, hogy már több, mint egy hete beteg vagyok, aztán az éjszakás… Tovább »

  Tudjátok néha már-már azt hiszem, hogy ennél többet nem lehet szívni, de persze az élet rögtön megmutatja, hogy dehogynem.   Pénteken elvittem a cicát állatorvoshoz, mert nem nagyon akart enni. Kapott is két injekciót meg majd hétfőn vissza kell vinni a dokihoz. Húgommal megbeszéltem, hogy utána elmegyek hozzájuk, és ott is alszok. Így is… Tovább »

Mostanában kissé elhanyagoltam a blogírást… Most meg azt se tudom, hogy hova kapjak a sok gondolatom közül.   Pár szóval kitérek először is a barátnőmnél töltött időre. A gyerkőceivel most nem találkoztam, mert az apjuknál voltak. A párjának meg dolgoznia kellett Szilveszterkor. Nagy szívás katonának lenni… Szilveszterre az egyik barátnője is eljött, de sajna ő… Tovább »

Ha jól emlékszem, akkor még Karácsony előtt írtam utoljára. Hát, az itthoni ünnepről sok mesélni valóm nincs. Nem állítottunk fát, nem volt karácsonyi hangulat sem. Igazából csak azon látszott, hogy Karácsony van, hogy egész délelőtt a konyhában sürögtünk anyával. 25.-én mamámhoz mentünk anyum nagy örömére. Ott voltak még húgomék meg unokatesómék is. A nap nagy… Tovább »

 A tegnapi randi jól sikerült, minden szempontból és ebbe a „minden szempont”-ból részbe nem teljesen mennék bele. Van két kutyára. Az egyikről tudtam, mert már mutatott róla képet. Az a kutyája olyan nagy. Nagyobb a feje, mint az enyém; kis túlzással. A háza klassz, de azért látszik rajta, hogy egyedül lakik benne. Nem úgy értem,… Tovább »

Tudom, mostanában nem írok sokat. Most állandóan délelőtt dolgozom, aztán mire haza jövök még, ha nem is találkozok párommal (igen, együtt vagyunk), akkor se sok mindenre marad időm. A melóban minden okés. Bár ma pont le lettem cseszve a kolléganőimmel együtt, de nem nagyon tud most meghatni. Pár nap múlva le áll az üzem és… Tovább »

Bocsi, hogy eddig nem írtam, nem volt jó az itthoni net; mobilról meg nem blogolok… Tegnap randiztam húgom férjének az unokatestvérével. Előtte 3-4 nappal hívott el, én meg igent mondtam. Aztán persze napokig milliméter nagyságura szorult a gyomrom, annyira izgultam. A napok felét átbeszélgettük messengeren. Egyfolytában bókolt, hogy milyen szép vagyok meg, mennyire várja a… Tovább »

  Nem tudom, hogy hol is kezdjem. Nem fogtok megérteni és talán én sem értem magam. Az egész húgom hibája. Persze, nem szó szerint, sőt igazából nem is az övé… Tudjátok, van húgom férjének az az unokatesója, aki állandóan ír nekem, hogy mi a  helyzet velem meg hasonlók. Próbált már nem egyszer hívni engem is,… Tovább »

Nagyjából stabilizálódott a hangulatom. Persze, kétlem, hogy az utóbbi mélypontom volt az utolsó ebben a hónapban, de majd lesz valami. Mindig csak a következő lépésre kell koncentrálni… Még mindig beteg vagyok.   Tegnap rám írt az egyik anyagmozgató srác, hogy és most ezt idézem: „teccel”. Már attól a szememet forgattam, hogy láttam ezt a „teccel”… Tovább »