Életem puzzle darabjai

Képszakadás…

Tegnap előtt  taliztam berénybe barátnőmmel. A gyári busszal mentem be, szóval, akik ismernek a gyárból, azok jól megnéztek. Komolyan néha úgy viselkednek, mintha gyáron kívül is a munkaruhámba kellene lennem… Először elmentünk barátnőmhöz. Nem rég költözött a párjához. Van két kutyájuk, az egyik akkora nagy, hogy ha nekem ugrana, tuti, kifeküdnék. Átöltözött civilbe, aztán olyan… Tovább »

Röviden…

  Tegnap  igazán jó napom lehetett volna, de ahogyan írtam korábban, nincs tökéletes nap… Szóval, tök nyugi volt. Nem kellett olyan vészesen kapkodni semmivel. Exemmmel is minden okés volt. Egészen műszak végéig… Az utolsó 15 percben olyan bunkó paraszt volt velem. Olyanokat mondott, hogy köpni-nyelni nem tudtam. És azt hitte, hogy marha vicces. Hazafelé a… Tovább »

“Ha nem tudsz őszintén beszélni magadról, akkor más emberekről sem tudsz.”

Tegnap viszonylag korán leakartam feküdni aludni, hogy ma frissebben keljek fel, de hát, nem jött össze. Először is a hódmezővásárhelyi barátnőm felvett mindenkit egy csoportos beszélgetésben, mert így egyszerűbb megbeszélni a jövő havi bandázást. Aztán nem akartam addig lefeküdni, amíg barátnőm írt, hogy mire gondolt szállás meg bicaj ügyben. Igaz, hogy nem kifejezetten szeretek bicajozni…. Tovább »

Pihizés…

Tegnap kora reggel már hallottam, hogy jött egy üzim, de annyira kómás voltam, hogy nem keltem fel megnézni. Gondoltam, rá ér akkor amikor majd normálisan felkelek. Olyan 8 körül keltem fel. Majdnem el is felejtettem, hogy jött üzim, csak megláttam, hogy villog a telefonom. A hódmezővásárhelyi barátnőm írt. Mostanában nem vagyunk nagyon egymásra hangolódva, úgy… Tovább »

Tökéletes nap nem létezik…

  Ma kivételesen sikerült nem bal lábbal felkelnem (és nem azért, mert az ágyról amúgy is jobb lábbal lépek le először). Olyan nagyon jó hangulatom volt. Konkrétan boldognak éreztem magam. Igen, lesz majd „de” rész, de majd kicsit később… Elmentem a boltba. Most kivételesen egyedül, nem anyummal. Annyian vásároltak, mintha egy hétig nem lenne nyitva… Tovább »

“Egyszer tél, egyszer nyár, néha jó, néha fáj.”

Annyi mindenről akartam már írni, de sehogy se maradt meló előtt időm rá… Tuti, egy csomó mindent elfelejtek most meg… Csütörtökön is ugye délutános voltam, így éjjel jöttem haza. Heves szélén baleset volt, így lezárták az utat. Le is szálltunk a buszról, hogy inkább besétálunk, mert ki tudja, hogy mikor mehet tovább a forgalom. Mondták… Tovább »

A lélek nem kell, de a test jöhet…

Alig tudtam aludni az éjjel. Olyan hajnali kettőig zenét hallgattam, aztán kikapcsoltam és nagy nehezen elaludtam. Persze, amikor reggel hétkor megszólalt az ébresztőm, akkor tudtam volna még aludni…De persze, felkeltem, mert mentem anyával ruhát venni. Mióta egyedül vagyok, minden hónapban vettem eddig egy új ruhát.Mondjuk rá is fér a ruhatáramra egy kis csere…Szóval, elmentünk a… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!