Életem puzzle darabjai

“Kik vagyunk mi egymásnak? Mi az identitásunk? Olyan sokféle szóval lehet kifejezni egy kapcsolat jellegét, mi melyik vagyunk?” Lángh Júlia Ahogy elkezdtem ezt a bejegyzést rögtön meg is torpantam. Nem tudtam hirtelenjében eldönteni, hogy az udvarlómnak hívjam akkor vagy a páromnak… Az udvarló elnevezés már olyan gyenge, hiszen többek vagyunk egymásnak. Viszont talán a páromnak sem nevezhetem, hiszen nem… Tovább »

Tegnap találkoztam utoljára az udvarlómmal. Délután találkoztunk és kb. csak egy órát. Megfogadtam magamban, hogy nem fogok sírni. Egyrészt, mert nem akartam őt ezzel bántani. Másrészt, nem akartam bolondnak tűnni. Úgy értem, hogy évek óta barátok vagyunk, pár hónapja cseteltünk, egy hetet randiztunk… Nem akartam sírni, mint valami buta kis tinilány… De persze, a szememet… Tovább »

Hát, a több találkozás azért nem mindig jött össze. Kedden is úgy volt, hogy délután talizunk, aztán a bútorvásárlás is elhúzódott meg még a kőművesekkel is beszélnie kellett. Szóval, akkor is csak este tudtunk talizni. Mondjuk én már annak is örültem, hogy egyáltalán találkozunk. Szerdán is taliztunk, bár akkor sem az eredetileg megbeszélt időpontban. Elmentünk… Tovább »

Vasárnap  taliztam az udvarlómmal . Megbeszéltük, hogy megyünk apátira a strandra. Egy kicsit hosszabb volt az út, mint terveztük, mert valami lovas felvonulás volt és csak alig araszolva haladtunk. Nem bántam igazából, mert annyira örültem, hogy végre vele lehetek. Olyan 10 körül értünk oda. Annyira jól éreztem magam. Olyat mosolyogtam rajta, mert mindig többször ellenőrizte,… Tovább »

Tegnap még nem találkoztam az udvarlómmal. Reméltem, hogy esetleg ki jön a buszom elé, de nem jött. Először kicsit szomorú és csalódott voltam, aztán dühös, hogy így érzek. Mire hazaértem már szomorú, csalódott és dühös is voltam, aztán el is pityeregtem magam. Tudom, butaság, de annyira szerettem volna látni… Aztán ma se tudtunk talizni, mert… Tovább »

Ma meg holnap még délutános leszek. Azért is írok csak most, mert ilyenkor olyan gyorsan eltelik a délelőtt, hogy semmire nincs időm. Valamelyik nap is kimentem a piacra kukoricát venni, aztán bevásároltam, reggelit csináltam magamnak meg apának, elmosogattam és már azon kaptam magam, hogy lassan készülődnöm is kell. A kollégám múltkor azt írta, hogy én… Tovább »

Tegnap estére elég rossz kedvem lett (nem is csoda, hogy előtte nem ment az írás). Lemostam a sminkem s közben olyan furán éreztem magam, mint régebben. Csak álltam és néztem valakit, aki nem én vagyok… Csináltam magamnak egy habfürdőt, hátha feldobja kicsit a kedvem, vagy nem is tudom, mit vártam. Persze, nem dobta fel. Inkább… Tovább »

Már kb. egy órája ülök a laptop előtt, hogy nah, akkor most írok végre egy bejegyzést. De aztán valami mindig eltereli a figyelmemet és azt se tudom, hogy most akkor hogyan is építsem fel a gondolataimat…   Kezdem valami könnyed témával, aztán majd kiderül, hogy a végére mi lesz. Megnéztem az Eredet című filmet. Az… Tovább »

Nah, akkor mikről nem írtam… Hétfőn ugye délelőttbe mentem dolgozni. Olyan fáradt voltam, mintha nem is végig szórakoztam volna a hétvégét. Igaza volt anyának, hogy ilyenkor kellene még két szabadnap, hogy az ember kipihenje, hogy pihenni volt. A kollégám egyből írt face-en, ahogy látta, hogy én is délelőttös voltam. Mivel semmi türelmem nem volt azt… Tovább »

Annyira szeretnék egy kerek blog bejegyzést írni a hétvégéről, de annyi minden történt meg annyi érzelem volt benne, hogy biztosan semmit nem fogok tudni vissza adni belőle. Mindegy, azért írok, mert a társaság tagjairól is nagyon szeretnék írni, aztán lesz, amilyen lesz. Eredetileg ugye úgy volt, hogy csak szombaton megyek barátnőmhöz, de pénteken nem dolgoztam,… Tovább »