Életem puzzle darabjai

Pasik…

A tetoválós sráccal mostanában sokat beszélek. Tegnap mondta, hogy egy kérése van csak, hogy maradjon közöttünk, amikről beszélünk. Nem mintha nagyon titkos dolgok lennének ezek. Mondjuk van 1-2 téma, amiről tényleg nem beszélhetek senkinek, meg nem is írhatok ezekről, de egyébként ezt kérnie sem kellett. Hajnali négytől aludtam ma is normálisan. Előtte is be-beszunnyadtam, de… Tovább »

Fárasztó az élet…

Mostanság mintha kicsit nehezen jutnék el a blogírásig… Nem mintha nagyon sok érdekes dolog történne velem mostanság. A tetoválós sráccal mostanában sokat beszélek neten. Elköltözött ugye a párjától, aztán most maga alatt van kicsit. Még múltkor félretettem egy kis pénzt, hogy ha legközelebb találkozunk és tetovál, akkor oda tudjam adni neki. Nem vár pénzt a… Tovább »

Tervek, érzelmek…

Tegnap már tiszta felüdülés volt csak a saját munkámat csinálni. Sokkal nyugisabb is volt a napom. A kiséri kolléganőmet valószínűleg visszateszik az én műszakomba. De jó lesz. A meós kolléganőm meg kb. 20.-ig dolgozik még nálunk, aztán kiköltözik a párjához külföldre. A srác, akivel volt egy csókom, még mindig nagyon rám van állva. Nem értem… Tovább »

Hatással vagyunk egymásra, ha akarunk, ha nem…

  Anyumék kicsit az agyamra mennek. Már két napja 6 órától addig veszekednek, amíg valamelyikük el nem megy itthonról. Anyum szidja apumat, hogy semmit nem csinál itthon; apum meg kb. ugyanezért szidja anyumat. Mindkettőnek meg van a maga valóság alapja. Ők tipikus jó példák arra, hogy hogyan tudja két ember teljesen eltorzítani egymás személyiségét… És… Tovább »

A szív hangja csak suttog, nem harsog…

Péntekre azért még sikerült szívnom kicsit a plusz munkámmal. Bent volt az egyik kolléganőm, így az eredeti feladataimat ő csinálta, de hát, többet volt irodán kívül pasizni, mint odabent, szóval, ki voltam segítve vele. Meg ugyan úgy, mint múltkor a másik kolléganőmnél, most is akárkinek kellett akármi mind hozzám jött. Amíg nem volt meg minden… Tovább »

Rossz nap jó pillanatokkal

Hajnalban elég rosszul voltam, amikor felkeltem. Szerencsére mire indulnom kellett a buszhoz már nagyjából jól éreztem magam.Amúgy se tehettem volna meg, hogy nem megyek be dolgozni, szóval, sok választásom nem maradt. Ma csak az alapanyag rendeléssel kellett foglalkoznom, mivel a kolléganőm ledolgozós volt, így a rendes munkát ő csinált.Most semmiért nem lettem fenéken billentve; remélem,… Tovább »

Munka, munka, munka…

Hajnalban elég kómásan keltem. Főleg, hogy mostanában mindig kb. fél órával hamarabb felébredek, mint ahogy megszólal a mobilom ébresztője. Mire lemegy ez a 9 napos délelőttös műszak már rendesen furcsa lesz más műszakba menni dolgozni… Most is tesómmal ültem a buszon. Műszak elején a főnököm már azzal fogadott, hogy 3 géphez nincs anyag, ebből 2… Tovább »

A jó szeretet

Ma húgom is délelőttös volt meg egész héten az lesz, így együtt ültünk a buszon. Persze, így se zenét nem hallgattam, se nem aludtam. A gyárban olyan 10 óráig csak szimplán sokat kellett rohangálnom, utána már az anyagrendelés miatt is parázhattam. Elvégre ma volt az első helyettesítős napom. Exem elég sokat segített, hogy ne essek… Tovább »

“Amit az író nem ír meg, ugyanannyit elárul róla, mint amit megír.”

  Tudom, hogy mostanában kicsit kesze-kuszán írok, de annyira sűrűek a napjaim. Nézzük csak, mikről nem számoltam még be… A kollégám, akivel volt ugye egy csókom, feszt engem kerülget. Tudjátok, biztos voltam benne, hogy majd úgy mond lazán kezeli ezt a dolgot. Jó, persze, a csóknak meg se kellett volna történnie, de annyi sztorit hallottam… Tovább »

Gondolatfolyam…

  Tegnap elég pörgős napom volt odabent. Már amikor megérkeztem a gyárba, akkor sejtettem, hogy van némi zűrzavar. A két kolléganőmmel tök jól elviccelődtünk műszak átadáskor. Van, amikor már csak nevetni lehet a dolgokon. Exemen kicsit meglepődtem.  Múltkor vett olyan cseresznyés-kólás cukrot, aztán megkínált belőle. Nem ez a nagy szám, mert én is mindig adok… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!